Szialva mint hungarikum
Írta: Pethő Ferenc
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
Az európai, a kelet-ázsiai, az észak-amerikai szilvafajok és -fajták, valamint azok változatai sok értékes gyümölcsöt adtak az emberiség kezébe. Nyersen fogyasztva júniustól október végéig, lekvárként, aszalványként és főleg pálinkaként a szilva egész évben jelen van táplálkozásunkban.
A mérsékelt égöv természeti adottságai, a szilva széles körű alkalmazkodóképessége, az emberek céltudatos munkája révén a Kárpát-medencében gazdag, változatos faj- és fajtaállomány alakult ki az évszázadok során. A kökény, a kökényszilvák, a cseresznyeszilvák, a háziszilvák, a ringlók, a tojásszilvák változatos fajtatömege, valamint a Nyugat-Európában nemesített szilvafajták már a 18-19. században elárasztották a Kárpát- medence tájegységeit.
Bereczki Máté a négykötetes Gyümölcsészeti vázlatok című (1887) munkájában szilvából 130 fajtát ismertet. 1875. október 28-án kelt levelében a Keszthelyi Gazdászati Tanintézet igazgatójának, Balázs Árpádnak írta: „Levelezésben lévén több kitűnőségével a külföldi gyümölcsészeti irodalomban, módomban volt a legkitűnőbb, terjesztésre leginkább ajánlott gyümölcsfajokból (fajtákból) egy 1200 fajt (fajtát) meghaladó gyűjteményt apródonként összeállítani.”
A sok fajta ellenére az önellátást szolgáló kertekben és az árugyümölcsöt termelő gazdagságokban a szilvából is csak 8-10 fajta alkotta a választékot. A 19. és a 20. század első felében a háztáji kertekben kedvelt szilvafajta volt a Zöld ringló, az Althann ringló, az Olasz kék, a Besztercei és a Debreceni muskotály. Üzemi ültetvényekben a Besztercei, a Stanley, a csacsaki nemesítésű fajták, a President, a Tuleu gras fajta dominált. Sajnos a közkedvelt, minden célra megfelelő Besztercei fajta vírusérzékenysége miatt kiszorul a termesztésből. Bereczki Máté (1887) írta a Besztercei szilváról: „Ázsiából származott, hol valószínűleg a paradicsomban már Ádám apánk is látta a fajtát, s élvezhette gyümölcsét.”
Emlékeink
Sajnos az évszázadokkal korábbi szilvamoly elleni védekezési módot már nem lehet alkalmazni. Baracs Endre (Beregdaróc) idős emberek emlékeire hivatkozva sorolta, hogy a beregi paraszti portákra jellemző elrendezés alapján a szérűskert mögött szilváskertet különítettek el. A kertben a mangalica sertés is jól érezte magát, és a lehullott, rendszerint fertőzött szilvát elfogyasztva a poloskaszagú szilvadarázs és szilvamoly lárváit is gyérítette. Rovarkártevők ellen nem védekeztek. A legtöbb kertben szőlő is volt, így a gazdák általában a szilvafákat is megpermetezték bordói lével.
Szájhagyomány szerint a Nemtudom név a városokból érkező emberek érdeklődése alapján született. Mi a neve ennek a jóízű szilvának? – kérdezték a látogatók. Nem tudom – felelték a falubeliek. Ez a válasz rögződött Beregben és Szatmárban. Panyolai emberek szerint a „Penyigei szilva” név „kitalálmány”. Neve van ennek a kitűnő lekvár- és pálinka-alapanyagot adó szilvaváltozatnak, de arról, hogy hogyan született, mely szilvaváltozatok lehetnek a szülei, írásos emlék és szájhagyomány sem maradt fenn.
A házhoz tartozik
„Szabad cserélni szántóföldet, rétet adván szőlőért, vidéken valóért, contario – szőlőt szántóföldért rétet, de szilváskertet nem szabad, mert az a házhoz tartozik.” (Rendelkezés 1613-ból)
„A szilvalekváros kenyér a szegény ember zsíros kenyere.” (Beregi mondás)
A két idézet és a KSH 1895. és 1935. évi gyümölcsfaállományra vonatkozó adatai is igazolják, hogy a szilva a Kárpát-medence őshonos gyümölcsfaja. Az 1935. évi statisztikai adatok szerint a Beregi- síkság 22 településében összesen 92 050 gyümölcsfa volt, amelyből 44 390 szilvafa (48%). Hasonló a helyzet a Szatmári- sík 70 településében is, ahol 1935-ben 567 338 gyümölcsfából 289 362 volt szilvafa (51%).
Tájban keletkezett
A Kárpát-medence gyümölcsállományát vizsgálva megállapítható, hogy a legtöbb tömegesen termesztett gyümölcsfajnál a statisztikai adatfelvétel során kimutatott faállomány a hivatalosan szaporítható fajták mellett számtalan ismeretlen eredetű gyümölcsfát is tartalmaz. A szilva különösen alkalmas ezen állapot igazolására. Az említett nemesített szilvafajták a Kárpát-medence minden természeti, földrajzi tájegységben megtalálhatók, de mellettük, tájegységenként eltérő mennyiségben és változatokban, úgynevezett tájban keletkezett szilvaváltozatok születtek.
Ezek közül legismertebb a Veres szilva, a Lószemű szilva, a Bódi szilva, a Nemtudom szilva, a Fehér besztercei. Tájegységenként különböző nevekkel illetik az alanyként használt mirobalán szilva sárga és lilás árnyalatú, különböző gyümölcsnagyságú változatait. Mivel a Besztercei szilva a Kárpát-medence minden tájegységében megtalálható, nagy a valószínűsége annak, hogy szerepet játszott a tájakban meglévő szilvaváltozatok kialakulásában.
Ezért fogalmazhatunk úgy, hogy a Nemtudom szilva a természet ajándéka. A szatmári, beregi emberek felismerték értékeit és nem engedték elpusztulni. Benedekfalvi Luby Margit 1939-ben írta: „Vásárosnaménytól Tiszabecsig mintegy 400 km2-re tehető az a terület, ahol a kék szilvát részben vadon, részben nagyban termesztik. A termelés központja Penyige.” Az írásban a Nemtudom szilva mellett szerepel a Boldogasszony, a Lotyó vagy Fosó szilva, a Duránci, a Veres szilva, a Berbencei (Besztercei) szilvafajta is, de csak a Nemtudom szilvát „nemesítik”, ültetik.
Széles Gyula 2004-ben Panyoláról készült írásában említi: „Szilva és dió érésekor a család egyes tagjai hetekre kiköltöztek az ártérben lévő területükre. A dió- és a szilvafák alatti területet lekaszálták, olyan volt a terület, mint egy gondozott park. A gyümölcsöt érett állapotban hosszú rudakkal leverték, lerázták. A felszedett szilvát válogatták. Az ép, egészséges gyümölcsökből lekvárt, a töröttből pálinkát főztek. Szilvaszedéskor kiürült a falu, mert minden épkézláb emberre szükség volt. Az idős mamát is kivitték szekéren, sámlival együtt.”
A Szatmár-beregi sík településeiben termelt Nemtudom szilva zöme pálinka-alapanyag. Az illetékes pénzügyőri kirendeltségek adatait felhasználva három pálinkafőzde termelését szemléltetem. 2008-2009-ben a jándi pálinkafőzdében 216 tonna, a gulácsiban 174 tonna szilvacefréből főztek pálinkát, aminek az adótartalma meghaladta a 9 millió forintot. A tarpai Manufaktúra Kft. bérfőzés keretében évenkénti átlagban szilvából 15 000 liter 50 százalék alkoholtartalmú pálinkát készített. A pénzügyőri nyilvántartás szerint 2008-2009-ben a bérfőzés adótartalma 13,3 millió forint volt. Az adatok alapján következtetni lehet a Tisza, Szamos, Túr menti településekben évente kifőzött szilvacefre mennyiségére.
Apró, édes, ellenálló
A Nemtudom szilvafák növekedési tulajdonságai részben hasonlóak a Besztercei fajtákéihoz. A vázágak meredek szögállásúak, a gallyazat sűrűn álló hajtásokból alakul ki. Nem termőkorban a rövid hajtások hegyes tövisben záródnak, amely termőkorban már nem jellemző. A virágrügyek képződése az ültetés utáni 2-3. évben megindul és tömegesen képződnek a rövid, 20-40 centiméteres hajtásokon. A saját gyökerű és a mirobalán alanyra oltott fák a 4-5. évben termőre fordulnak, és 8-10 éves korban fánként 40-60 kilogramm termés is lehetséges. A termés súlya alatt a vázágak szögállása mérséklődik, és a többéves vázágak, termőágak rejtett rügyeiből erőteljes függőlegesen növekedő hajtások képződnek. Ezek évenkénti eltávolítása, a gallyazat rendszeres ritkítása elősegíti az évenkénti kiegyenlítettebb terméshozást és a gyümölcs méretének növekedését. A Szatmár-beregi Nemtudom szilvafaállomány egyedei a növekedés és a koronaalakulás tulajdonságaiban közel azonosak, de a gyümölcs nagyságában, alakjában, és az érés idejében különböznek. A virágzás ideje április 5-15., a gyümölcs augusztus 15. és szeptember 10. között érik, nagysága 20-26 milliméter. Színe éretten sötétkék, hamvas, íze kellemes, szárazanyag-tartalma 24-26 százalék, cukortermelő képessége kiemelkedő.
A Nemtudom szilva öntermékeny, porzófajtára nincs szükség. A szilvahimlő vírussal szemben toleránsnak tekinthető. A szórvány faállomány egyes egyedeinek a levelein láthatók a vírus tünetei, de a gyümölcsminőség megfelelő. Az ártéri területek szórványban lévő szilvafáit gyakorlatilag nem metszették, nem permetezték. A kertekben lévő szilvafákat a többi gyümölcsfákkal és a szőlővel együtt rügyfakadás előtt lemosó permetezésben részesítik. A gyümölcs minősége, a kiegyenlítettebb terméshozam érdekében javasoljuk az évenkénti karbantartó metszést.
Jól kezelt Nemtudom szilvafaállomány Panyolán, a Szamos árterében Baranyi Szilárd, Kölcsén a Túrhoz közeli területen Simon Zsuzsanna tulajdonában van. Egyre több beregi és szatmári kertben és a külterületeken is gondozott faállomány található. Baranyai Szilárd a panyolai helyesen kezelt ültetvényében évente 4 alkalommal permetez. Az első a rügyfakadás előtti rézoxikloridos lemosó permetezés. A második sziromhullás után monília, levéltetvek és poloskaszagú szilvadarázs ellen Folicur Solo és Mospilan szerekkel történik. A harmadik permetezés május végén, június elején következik monília és rovarkártevők ellen, Champion és Mospilan szerekkel. A negyedik permetezést szüret után, réz-oxiklorid hatóanyagú gombaölő szerrel végzi el. Sok házikert-tulajdonos csak az erős levéltetű-fertőzés esetén permetez.
A 21. század első évtizedeiben még hasznos ipari fajtaként ismerjük. Lesz-e a jelenlegi Nemtudom klónoknál jobb, vagy a feledés homályába merül, az a jövő nemzedék munkájától függ. Egy biztos: a 2000-től elültetett csemeték, oltványok még 2030-ban és 2050-ben is teremni fognak. Arra is számítani kell, hogy a sarkavírussal szemben rezisztens szilvafajták komoly versenytársai lesznek a Nemtudom szilvafajtának is.
- Részletek
- Kategória: Szilva